Egy forró téma profi szakértője: kézműves adózásról egyszerűen

Olga, amikor a Számpatikus oldalon jártam, örömmel láttam, hogy vannak ingyenes letölthető anyagaid. Arról írsz például, hogy milyen segítségre számíthatunk egy könyvelőtől, vagy hogy mi az a három hiba, amit “katásként” sosem szabad elkövetni. Hogy lehet, hogy olyan kevés könyvelő akar kezdő vállalkozókkal foglalkozni, és te mégis miért teszed?

Könyvelés kézműveseknek

Fülöp Olga – Számpatikus

Régi vágyam, hogy minden vállalkozó/vállalkozni vágyó ember számára közérthető, könnyen emészthető nyelvre fordítsam le a számviteli, adózási szabályokat. Szeretném, hogy a vállalkozók is megértsék mekkora felelősségük, milyen feladataik vannak pontosan. Hogy tudják miért fontos követniük pénzügyeiket napi szinten, hogyan és mi módon tudják fejleszteni vállalkozásukat.

Úgy érzem, hogy ezt a tudást már az alapoknál érdemes elültetni, tehát még mielőtt belevágnánk vállalkozásunkba. Tapasztalataim szerint pedig aki alaposan felkészül a vállalkozói létre, az sokkal kevesebbet csalódik, és nagyobb eséllyel éri el céljait is. Tehát én egyfajta küldetésnek érzem a vállalkozók minél alaposabb képzését, amiben olyan nagy hiány van ebben az országban.

A Több mint hobbi olvasói elsősorban friss vállalkozók, vagy vállalkozásukat még csak most tervező kézművesek. Sokszor teszik fel nekünk azt a kérdést, hogy milyen formában a legjobb számukra vállalkozni. Megválaszolható ez a kérdés egyértelműen? Milyen szempontok számítanak?

Az, hogy valakinek milyen formában érdemes vállalkoznia számos tényező függvénye. Tehát ha ezt a kérdést valaki így általánosságban felteszi nekem, akkor azt szoktam válaszolni, hogy jöjjön el hozzám egy konzultációra (vagy egy kiscsoportos tréningre), ahol kivesézzük a vállalkozási formákat A-tól Z-ig, és aminek a végére mindenki számára kitisztul a kép, hogy az ő adott élethelyzetében épp melyik megoldás az ideális. Valamint mivel az adókörnyezet folyamatosan változik, így az is lehet, hogy egyik évben még egyik forma, a másikban pedig már a másik a kedvezőbb.

A kézművesek számára a vállalkozás indításakor az a legnagyobb feladat, hogy amit addig hobbiból csináltak, azt most el kell adni: tehát sokat kísérleteznek az elején, tesztelgetik az ötleteiket különböző aukciós oldalakon, vagy a Facebookon. Mondjuk, hogy egy életszerű példát hozzak: ha az első kampány során csak néhány eladás sikerül, mert kiderül, hogy a termék nem érdekli annyira az embereket, de azt a néhány tárgyat mégis ki kell számlázni valahogy, akkor arra mi a korrekt adózási forma? Alkalmas lehet az adószámos magánszemély intézménye arra, hogy ebben a tesztidőszakban is legálisan járjon el a kézműves? Vagy egyszerűbb kezdetben a családon belül találni valakit, akinek vállalkozása van, és onnan számlázni?

Amíg az értékesítésről nem adunk számlát, addig a fekete zónában mozgunk. A korrekt adózási forma minden esetben az egyéni vállalkozás vagy cégalapítás (Bt, Kft), hogy ezt saját magunk vagy valaki más alapítsa az már egy bonyolultabb kérdés. Sajnálatos, hogy az “adószámos magánszemély” intézményét sokan felelőtlenül használják, nem ismerve a benne rejlő kockázatokat. Ugyanis az adószámos magánszemély csak bizonyos tevékenységeket végezhetne (pl. szálláshely-szolgáltatás), az összes többi rendszeres bevétel valamilyen vállalkozási formát kíván.

Én azt szoktam tanácsolni, hogy átmeneti jelleggel kiválthatjuk a 7-es adószámot, de ez néhány hétnél/hónapnál ne tartson tovább. Törekedjünk rá, hogy minél előbb növeljük meg a bevételeinket, hogy az adószámos magánszemélyt “visszaadjuk” még mielőtt az adóhatóság minősítené üzletszerűvé a tevékenységünket,  és helyette elindíthassunk egy egyéni vállalkozást vagy céget. Ez az a holtpont, amin a marketing ismeretek gyorsan átsegíthetik a kézműveseket.

A másik gyakran feltett kérdés az, hogy mely kézműves tevékenységekhez kell végzettség, és melyekhez nem. Tudnál segíteni, hol elérhető a legfrissebb lista ezzel kapcsolatban?

Végzettségek témakörben a legbiztosabb forrás, ha felhívjuk bármelyik okmányiroda egyéni vállalkozókkal foglalkozó ügyintézőjét. Jómagam is így szoktam eljárni, amikor valamelyik ügyfelemnek új tevékenységi kört szeretnék felvenni. Ők naprakészen az aktuális programverziójukból megmondják, hogy melyik szakmakódhoz milyen végzettség szükséges, illetve az adott tevékenység engedély ill. bejelentésköteles-e. Általában a kézműves tevékenységekhez kell végzettség, viszont ha csakis interneten szeretnénk árulni, akkor elegendő a 479102-es Csomagküldő, internetes kiskereskedelmet felvenni, illetve a 900301-es Egyéb alkotóművészeti tevékenység m.n.s. is megoldást jelenthet.

A tevékenységi köröknél gyakran találkozunk azzal a címkével, hogy “egyéb, máshová nem sorolható”. Segíts nekünk, hogyan kell ezt értelmezni? Akkor is lehet ezt használni, ha valakinek nincs végzettsége ahhoz, amit csinálni szeretne?

Az “egyéb, máshová nem sorolható” kategória egy igen tág fogalom. A www.szakmakod.hu oldalon találunk leírást az egyes tevékenységi körökhöz, ami nagyjából körülhatárolja, hogy mi mit foglal magába. Persze vannak olyan tevékenységek, amelyek nagyon nehezen besorolhatóak bárhova is. Itt szintén ajánlom az okmányirodával felvenni a kapcsolatot, és az ő segítségüket kérni, hiszen ők lesznek aztán akik ellenőrizni is fognak, és bekérik a végzettségekről a dokumentumokat (egyéni vállalkozók esetében).

A legtöbb félreértés a webáruház körül akad, elsősorban azért, mert senkinek sem egyértelmű, mi minősül annak. A saját honlapon történő értékesítés nem mindig webáruház jellegű, előfordul, hogy meg lehet rendelni a termékeket egy megrendelő űrlapon. Ekkor nincs olyan lehetőség, hogy a vásárló kosárba tegye a kiválasztott terméket, mint egy klasszikus webáruháznál. Eltérő-e a jogi procedúra ebben a két esetben, vagy mindkettőnél úgy kell végezni az engedélyeztetést, mintha webáruház lenne? A webáruház nyitással egyéb “procedúrák” is járnak, mint egy egyszerű bemutatkozó weboldallal?

Tevékenységi kör szempontjából nincs különbség a webáruház és egy egyszerű bemutatkozó oldal között, ahol meg is lehet rendelni 1-1 terméket esetleg. Mindkettőt ugyanazon fentebb már említett tevékenységi kör alá sorolják. Tehát ha csak egyetlen e-book-ot árulunk az oldalunkon, már az is netes kereskedelemnek minősül. Ezen tevékenység nem engedélyköteles, de be kell jelentenünk a székhely szerinti jegyzőnél. A webáruházra természetesen egyéb “procedúrák” is vonatkoznak, pl. ÁNTSZ, fogyasztóvédelem stb., amik már meghaladják az én hatáskörömet is, és sokszor jogi szakember segítségét kívánják.

Olga, azt gondolom, aki meg szeretne élni a kézművességből, annak pontosan ismernie kell az aktuális adózási viszonyokat ahhoz, hogy az üzleti terve megvalósítható legyen.

Nagy örömmel ajánlom ezért a kimondottan kézműveseknek szóló kiscsoportos tréningedet, ahol – téged ismerve – nagyon érthetően és precízen fogod átadni a vállalkozóvá válás pontos lépéseit, valamint adminisztratív teendőit.

Azok a Több mint hobbi olvasók, akik részt vesznek Olga tréningjén, ajándékba kapnak tőlünk egy “A terveidet támogató árazás” c. tanulmányt, amennyiben a megrendeléskor bepipálják a “Több mint hobbi ügyfél/hírlevél olvasó vagyok” c. mezőt! 🙂

Katt ide a jelentkezéshez:

http://szampatikus.hu/go/kiscsoportos-trening/

Vélemény, hozzászólás?