A kényszer kézműves vállalkozó

—————————————————————
A KÉNYSZER KÉZMŰVES VÁLLALKOZÓ
—————————————————————

A kényszer kézműves számára a marketing egyenlő:

Infó szórása a szélrózsa minden irányába + áron aluli értékesítés.

Nincs koncepciója. Nem tervez. Ezért úgy érzi, a vásárlóknak csak az ár számít.

Drága termékei így nincsenek, sőt, kínai alapanyagból dolgozik, mert “a vásárlóknak ez kell, ezt tudják megfizetni”.

Ezért a vásárlók beskatulyázzák őt az olcsó kategóriába.

Termékei hamar elhasználódnak, a tulajdonosok sem vigyáznak rá annyira, minek, olcsó volt. Végül a gyerek játszik vele, szétszedi, elrágja, kuka.

Egy idő után ebből az olcsó kategóriából szabadulni akar, és nem érti, miért nem tud.

Nincs jobb ötlete az újításra, mint hogy mintákat másol.

A többi kézműves elfordul tőle, mert úgy érzik, az ő munkájukat is ledegradálja azzal, amit csinál: az árak lenyomásával és a koppintással.

—————————————————————
A PROFI KÉZMŰVES VÁLLALKOZÓ
—————————————————————
Számára a marketing egyenlő:

Piacfelméréssel, szegmentációval, pozícionálással.

Mivel tervez, előre felkészül a vásárlók igényeiből, ezért tudja, mi az, amiért az emberek szívesen adnak több pénzt.

A drága, monumentális alkotásokat teszi a kirakatba, ezért sok vásárló vágyakozik a termékeire, de van olcsó áruja is, hogy mindenki tudjon valamit venni magának.

A vevők úgy tekintenek rá, mint a mesterség alfájára és omegájára, akinek az alkotását megtiszteltetés birtokolni.

Termékeivel a tulajdonosok büszkélkednek a barátaik előtt, és vigyáznak rájuk, hogy örök darabok maradjanak.

Egy idő után felkapja az alkotót a közönség és a média: megjelenik vele egy interjú, aztán egy tévéműsorban is vendégszerepel.

A többi kézműves felnéz rá, és példaképének tekinti. Tanfolyamokat tart, és könyvet ad ki.

——————————————————————–
Amit kell, hogy tudj erről a bejegyzésről:
——————————————————————–

Kényszer kézműves vállalkozó1. Ha eddig inkább a kényszer kézműves módszereivel éltél, kell hogy tudd, nem tehetsz róla. Ezt a példát látod az alkotók 99%-ától.

2. Ez a két szélsőség azon belül a nagy csoporton belül, akik pénzt kérnek az alkotásaikért. Nem az osztályozás volt a cél, a fő, hogy átmenjen a mondanivaló: stratégia nélkül nem lehet megélni a kézművességből.

3. Nem keménykedni akarok. Én is naponta szembenézek a saját területemen a rossz döntéseimmel. Nem kellemes. De előre menni csak akkor lehet, ha az ember szembenéz a hibáival, és változtat.

4. Figyeld meg: mindkét út olyan, mint egy spirál, csak az egyik lefelé megy, a másik felfele. És egyikből sem lehet egykönnyen kijönni…

5. Ha már egyszer nekiállsz, és pénzt kérsz a műveidért, csináld úgy, hogy megérje. Rajtad múlik, melyik spirálba “ragadsz bele”.

 

Vélemény, hozzászólás?