Azt tapasztalom, hogy ma már nem 7, hanem 2-3 év alatt újul meg egy szakma. Nagyon gyorsan kell az új dolgokra felkészülni. Amikor ilyen gyorsan változnak a körülmények, az emberi értékek szétzilálódnak. Nagyon felerősödnek a sztereotípiák, azaz egy döntésnél próbálunk egyszerűsíteni: én is ilyen vagyok, akkor én is ezt teszem. Amikor bizonytalan vagyok, keresem a megoldást, és lehet, hogy az egyszerűsítés rossz irányba visz. (Pl. „Marikának hogy bejött a szombati piac, majd én is oda járok a termékeimmel”)
A vállalkozás az egy agyalós „szakma”, mert mások másolása általában nem tesz sikeressé. Kreatívnak kell lenni, észre kell venni azt a piaci rést pl., ami még kiaknázatlan. Elég fárasztó tud mindez lenni. Az benne a legnehezebb, hogy az ember közben éli az életét. Miközben utazunk, beszélgetünk, tévét nézünk, stb. sok hatás ér bennünket, ami a gondolkodásunkat befolyásolja. A nagy kérdés számomra az, hogy mit kezdek ezzel a sok mindennel, amit látok, hallok. Milyen állapotban tudom fogadni? Egyáltalán, szükségem van-e mindre? Mi az, ami ezek közül engem és a vállalkozásomat előrébb viszi?
Sokszor rajtakaptam magam régen azon, hogy amikor arról panaszkodtam, hogy nincs valamire időm, akkor igazából energiám nem volt rá. Ma már megvizsgálom minden cselekvésemet, hogy a célomért van-e, vagy sem. Ez először nehezen ment, ma már természetes.
Mondok példákat:
- Naponta kb. 2 kiló szemét érkezik a postaládánkba. Ha végignézem, újabb felesleges ingerek érnek.
- A Facebook hírfolyamban is órákra elveszhetek a vicces képek, hozzászólások között.
- A mozgókép bámulása egyfajta transz-szerű állapotot hoz létre, és ebben a félkába állapotban az ember jobban bevesz minden maszlagot. Régen csak aktív életvitellel kerülhetett közel annyi erőszakhoz az ember, mint ami ma a tévéből árad. Ma ezt passzívan elviseljük. Az agyunk azonban nem tud különbséget tenni ténylegesen átélt és csak észlelt dolgok között. Az elképzelt tragédiák (pl. amit egy akciófilmben látunk) épp úgy lefárasztanak, mintha testközelből valóban megtörtént volna velünk.
- A halogatás is pusztít: megkeserít, hazugságban hagy, manipulálhatóvá tesz.
Legyél résen, mert ami ingert beenged az ember a fejébe, az érzéseket vált ki. Az érzéseinket pedig nem tudjuk irányítani, és ez nagy baj, mert sokszor észre sem vesszük, és érzelmi alapon döntünk. A reklámok készítői ezt nagyon jól tudják, és kihasználják. Ne hagyd magad érzelmileg manipulálni, ne engedd be a fejedbe azt, amiről már az elején tudható, hogy nem a Te célod fele vinne.
Ha eldöntötted, mi a célod, akkor tudsz szűrni, mert el tudod dönteni, minek van értelme, és minek nincs. Lehet, hogy most nincs itt az ideje számodra annak, hogy elindítsd a vállalkozásodat, pl. mert előbb vissza kell fizetni a frankos kölcsönt, de akkor ezt tudomásul kell venni, és el kell rakni az ötleteket néhány évvel későbbre. Tudatosan engedd el azt, ami most nem kell, és tedd be a helyére azt, ami kell.
Mit eresztesz be a fejedbe? Ezt Neked kell eldöntened, de azzal foglalkozz, ami épít. Mindig az lebegjen a szemed előtt, hogy az adott dolog az a célodhoz közelebb visz-e.
Neked mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban?
Sodródsz vagy irányítasz?
A következő cikkünkkel visszatérünk a szakmai kérdésekhez, de azért remélem, hasznosnak találtad ezt a kis kitérőt.