Téged mi az, ami hajt? Az öröm utáni vágy, vagy a fájdalom elkerülése? Vágysz valamire, vagy menekülsz valahonnan?
Mégis, mi veszi rá az embert, hogy elkezdjen pénzt kérni a kézműves remekekért, amiket készít? Pláne mi készteti arra, hogy művész létére marketinget tanuljon?
Céljaid lehetnek nemesek, mégis van velük egy óriási probléma.
Lehet, hogy eleged van belőle, hogy a fizetésed nem elég semmire a rezsin túl. Úgy érzed, többet érdemelsz. Jobb otthont, hosszabb nyaralást, nagyobb autót.
Vagy félsz, hogy ha bárkinek a családból normális gyógykezelésre van szüksége, nem fogod tudni kifizetni.
Aggódsz a gyerekeidért, ha megtehetnéd, jobb iskolába, fizetős óvodába vinnéd őket. Vagy egyszerűen csak több időt töltenél velük.
Ezek mind szép célok.
Rájuk gondolsz, és tövig nyomod a gázt, igaz?
Annyira tűzbe jössz, hogy felpattansz ebéd után, és csinálsz valamit értük. Mindegy, bármit, még ha csak egy kicsit is, de lépjünk már előrébb. Ott dobol a fejedben, tam-tam, most ezt gyorsan befejezem, és még egy kicsivel beljebb leszek.
Olyanok ezek a célok, hogy a reggeli kávé közben már nem bírod többé a bulvárlapokat olvasgatni, helyette írsz gyorsan egy posztot a Facebook üzleti oldaladra, ugye?
Annyira mélyen benne vannak ezek a célok a szívedben, hogy másról sem beszélgetnél senkivel, csak ezekről, meg arról, hogy fogod elérni őket…
Megőrülsz az időrabló, pletykás játszótéri beszélgetésektől, szinte ég a talpad alatt a föld, hogy menjünk már, dolgozzunk, annyi jó ötletem van!
Szégyelled magadban, hogy a gyerekekkel játék közben is sorba állnak az ötletek a fejedben, és alig bírod visszafogni magad, hogy felállj, és nekikezdj a munkának.
Ja, nem ilyenek a céljaid? Vagy azt gondolod, ilyenek, csak épp fáradt vagy, és pihenned kellene előtte egy kicsit?
Hidd el, akkor ezek a célok nem elég jók. Nem elég nagyok. Nem elég tüzesek.
„De Adrienn, nem elég jó cél, ha a családomról akarok gondoskodni?”
Nem, nem az.
A megszokottból kilépni iszonyúan fáj. Próbáltál már tüskét kiszedni a lábadból? Nem csak azért szeretjük az ilyesmit másra bízni, mert nem látjuk jól a tüskét. Hanem mert nem tudunk saját magunknak fájdalmat okozni.
Jártál már úgy, hogy menet közben feltörte a cipő a lábad, de mégis tovább kellett menned?
A kézműves vállalkozás felépítése ugyanilyen. Komoly fájdalmakkal jár. Az úton bozótvágó késsel tudsz csak haladni, nehéz a hátizsákod, és a bakancs már az elején feltöri a lábad.
Ezért könnyebb beletörődnöd a körülményekbe, mint felvállalnod a jobb életért vívott harc nehézségeit.
Sokkal-sokkal komolyabb célod kell, hogy legyen, mint eddig gondoltad. Különben abba fogod hagyni félúton. És ez esetben nincs senki, akit megkérhetnél, hogy csinálja meg helyetted…
Vizsgáld most felül a céljaidat, elég magasak-e hozzá, hogy kikandikáljanak a Nehézségek Hegye mögül!