Gabi, az ékszereid precíz vonalvezetése, és könnyedségük azt sugallja, igazán erre születtél, hogy alkoss. Hogyan indult a kézműves karriered?
Kézműveskedni körülbelül 7-8 éve kezdtem, ami a drótozást illeti. Mindig is befelé-fordulós gyerek voltam, régen, ha nem rajzoltam, akkor olvastam. Kacérkodtam a grafikai pálya gondolatával is, de az akkor frissen diplomázott művészettörténész nővérem erősen kritikus hozzáállása lebeszélt róla (igaz, hosszú vívódásba telt ez a döntés), és hosszú évekig nem végeztem alkotó munkát. Mikor évekkel később rátaláltam a drótra, azért hatott rám olyan elementáris erővel, mert olyan volt számomra, mintha grafikai vonallal játszottam volna 3D-ben.
Hosszú éveken át nem is gondoltam, hogy ebből meg szeretnék élni. Mindig el tudtam adni az ékszereket. Ismerősöknek. Olyan embereknek, akik ismertek engem, és értették, érezték miből fakad. Átjött nekik, hogy mit is akartam elmondani.
Az alkotási folyamat csak részben igazodott a vásárlók igényeihez, nagyon nagy mértékben önkifejezés volt. Gyógyító erő. Bele tudtam tenni az alkotási folyamatba az összes bennem kavargó erőt. Gondolatiságot társítottam az ékszerekhez, nem pusztán „szép ékszer” díszítő elemek voltak, hanem történetet, elmélkedést raktam beléjük. Ennek a gondolati világnak köszönhetem, hogy tavaly egy ékszerrel részt vehettem a Fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban megszervezett Kortárs Ékszer és Kerekasztal rendezvényen. Az ékszerem természetesen elkelt és nagyon előkelő személy vette meg.
Nos ezt el lehet könyvelni sikernek is, de én inkább egy mérceként könyvelem el, hogy ezt a mércét továbbra is tartanom kell. És ha tartani szeretném, akkor fejlődnöm kell. Technikai tudást tekintve is, design tekintetében is. És most már egyre világosabb számomra, hogy a marketing tudást illetően is.
Mi a célod a kézművességgel?
Hosszú évekig hobbinak tekintettem. De az utóbb említett kiállítás megváltoztatott. Megérkezett hozzám az a gondolat, hogy ha így értékelik, laikus „művészként”, amatőr kézművesként mégis a profi mezőnybe kerültem, akkor valóban megérné teljes erővel ezen dolgozni. Nem mellékes, hogy egész kicsi koromtól fogva valami ilyesmit képzeltem el, csak korábban nem volt bátorságom.
Kik szeretik jobban a termékeidet, és miért?
Az a tapasztalatom, hogy sok embernek tetszik, de nagyon szűk az a réteg, aki valóban hordaná is őket. És egy másik fontos tapasztalat, hogy nagyon sok alkalommal nem is saját maguknak veszik meg az ékszereimet az emberek, hanem ajándékként. Mintha saját magukat nem tartanák érdemesnek rá.
Általában értelmiségi és művész körben kelendőbbek a munkáim. Olyan emberek, akik mernek különbözni. Nagyon szűk ez a réteg, és számomra nehéz is megtalálni őket. Ebből fakadt az az érzés, hogy egyrészt tök jó egyedi dolgot készíteni, de inkább egy belső kényszernek éltem meg, és nem okozott igazi felszabadító örömet, mivel pozitív beed-back-et jelentő eladás már nagyon nehézkesen ment. Sokáig nem hittem, hogy valóban jó az, amit csinálok.
Miben vagy igazán egyedi?
Lényegében drótos technikával készítek ékszert. Extra mennyiségű türelmem van, ezért nagyon alaposan rakom össze egy egy ékszerem. Ezt általában azok, akik piacoznak nem tudják megcsinálni, mivel sok időt vesz igénybe. Természetszerűleg ez a szemléletmód szembe megy a mennyiségre való törekvéssel. Nekem esélyem sincs piacozni. Viszont a piacozók meg csak egy-egy termékben tudják hozni ezt a kidolgozottságot.
Szinte senki nem használ orvosi acélt. Így most a marketing leckék hatására kitaláltam az Eco-Friendly jelzőt. Mivel valóban az.
A másik egyedi vonásom, hogy van néhány drótos technika, amit én találtam ki. Viszont nem erre fogom építeni a marketing tervem, mivel látom, a világon még annyi felfedezni való technika van, amit ha megtanulok szépen bele tudom majd építeni a munkákba.
Hogy érzed, nehéz ma kézműveskedni Magyarországon?
Most úgy érzem, hogy nem nehezebb, mint más országban. Szerintem itt is élnek olyan emberek, aki szeretik és szívesen megfizetik a kézműves termék árát. A kulcs a tudatos kínálatban van, és a részletekben.
Pl. elgondolkodtatott a Black Friday akció. Nekünk kézműveseknek nem a Black Friday akciókat kellene támogatnunk, hanem épp ellenkezőleg, fellépni ellene, és megszólítani a tudatos vásárlókat. A Wikipedián ráakadtam, hogy ez a dátum egyben a „Ne vásárolj” mozgalom dátuma. Ez egy mozgalom, ami a konzumfogyasztás ellen lép fel. Nekünk kézműveseknek tudatosítanunk kell, hogy mi nem konzum termékeket készítünk. Nem gyártunk. Tehát nem állhatunk be a multik mögé. Mi más értéket képviselünk, a marketing stratégiánknak is különbözni kellene tőle. Fel kell erre hívni a figyelmet. Az a tapasztalatom, hogy Magyarországon is kezd kritikus tömeggé válni a tudatos vásárlók köre. De nem csak a tudatos vásárlóké, hanem olyan csoportoké, akik figyelnek a környezetvédelemre, a slow life elvet hirdetik, és még sorolhatnám.
Kezdettől fogva tudatosan építetted a márkádat?
Nem. Nem is építettem márkát. Azt, hogy márkát kell építeni, a Több mint hobbi hozta el nekem. Bár volt némi marketing ismeretem, de hosszú évekig a marketinget manipulálásnak tekintettem. Nagyon fontos számomra, hogy a vevő szabadon, befolyásolás nélkül, agymosás nélkül tudjon dönteni. Talán tévesen gondolom. De számomra a „nem irányítás” a másik ember egyéniségének és szabad választásának a tisztelete. Ez ideológiai ellentétet váltott ki nálam, sokáig.
Aztán találkoztam a Több mint hobbi-val, és el kezdtem átértékelni a korábbi véleményem. Úgy gondolom, hogy bizony vannak részletek, amire nagyon oda kell figyelni, és ezek a részletek nem feltétlenül esnek bele az agymosás kategóriába.
Az általad használt értékesítési eszközök/módszerek közül melyek szerinted a leghasznosabbak?
Nekem a személyes kontaktus válik be. És pont ez ami megnehezíti az eladást. Mivel nem tudok mennyiségben gondolkodni és mennyiséget gyártani, ezért nem piacozom. Így a személyes kontaktus valóban kevés emberrel jön létre.
Szerintem számomra a legkifizetődőbb a galériákkal való együttműködés lenne, illetve az internet is nagyon jó megjelenési felület. Azt látom, hogy valóban fontos az állandó jelenlét az internetes fórumokon. Egyelőre csak tanulom ezeknek a felületeknek a használatát, illetve nem a technikai használatára gondolok, hanem a tudatos információ közlésre. Szerintem itt már komoly önnevelésről van szó. Mivel egy alapból zárkózott ember, bizony még a netes közegben is önnevelés nélkül nehezen fog megnyílni, és főleg úgy megnyílni, hogy hiteles maradjon.
Tapasztalatom azt mondatja velem, hogy nagyon fontos a hitelesség minden fórumon. Szerintem elsősorban az alkotó személyisége ad el, az ő személyisége vonzza be azokat az embereket, akikkel együtt tud működni.
A hitelesség másik fontos összetevője, a hit. Hinni kell magunkban, hogy jó az amit csinálunk, hinni kell a termékünkben, hogy csak mi tudjuk ezt megcsinálni. Ez a személetmód akaratlanul is beletevődik a marketinges eszközeinkbe, mivel ennek szellemében fogunk megnyilvánulni.
Elvégezted a Több mint hobbi Kézműves márkaépítés tanfolyamát: mi a legfontosabb, amit ebből tanultál?
A tudatosság.
A tananyag folyamán mindig kaptunk kérdéseket, kitöltendő táblázatokat. Számomra ezek voltak a leghasznosabbak, mivel szembesített önmagammal.
Például:
Korábban mindig frusztrált az a tudat, hogy nem vagyok képes olyan mennyiségű terméket létrehozni, hogy piacozhassak. Mindig élt bennem egy kis gyanú, hogy ez a gyenge pontom, és utáltam, hogy ha megfeszülök, akkor sem leszek képes produktívabb lenni. Aztán jött egy grafikon, hogy hogyan pozicionáljuk a terméket és kinek.
A grafikon alapján rájöttem, hogy hova is tartozok. Megnyugodtam. És ez a nyugalom elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ember tovább tudja gondolni: hogy jó, most itt tartok és innen hogyan tovább.
Számomra a Több mint hobbi segít pozicionálni magam, és segít, mintegy iránytűt ad a kezembe, hogy megtervezzem a további céljaim. Már nem azt gondolom, hogy feltétlenül a technikai tudásom és design tudásom kell bővítenem ahhoz, hogy sikeres legyen, persze fontos az állandó fejlődés is, de már nem önmagamban keresem a hibát, hanem képes vagyok magamnak egy stratégiát írni, célokat felállítani.
Van-e olyan dolog, amit a tanfolyam hatására mai fejjel már másképp csinálnál?
A tanfolyam alapjaiban változtatta meg az elképzelésemet az eladásról, és mindenről ami azt marketing név alatt körülveszi. Nekem egyértelműen segített. De azt gondolom, hogy bizony semmi sem elvesztegetett idő. Az elmúlt 7-8 évet sem tartom teljesen sikertelennek, mert az alkotás, míg az elején gyógyító erő volt, később önkifejező erővé szelídült, és most jött el az idő, hogy erre az erőre építsek egy jó stratégiát… és elvigyem a megélhetésig.
Milyen tanácsot adnál azoknak az alkotóknak, akik most terveznek elindulni az értékesítéssel?
Elsősorban higgyenek abban amit csinálnak. Ne reméljék, hogy az alkotásból meg fognak élni, hanem döntsék el! És ezért tegyenek meg mindent (természetesen etikus eszközökre gondolok) 🙂
Milyen tervekkel vágsz neki az új évnek?
huh. Hát egész nagy terveim vannak. Természetesen nem aprózom el. 🙂 Az baj, ha babonaságból nem írom le őket? 🙂
Ami elmondható ebből a tervből:
Továbbra is fogok járni Szentendrére a Mana Stúdióba Jermakov Katalin műhelyébe tanulni, bővíteni mint a technikai tudásom és a design ismereteimet. Számomra ez a közeg nagyon inspiráló.
Ami a marketing terveimet illeti: januártól elérhetővé válik a honlapom. Most készül. Érdekes, mert ezt is a Több mint hobbi tudatosította bennem, fontos egy honlap. Korábban is hallottam néhány emberkétől, hogy miért nincs honlapom, de nem vettem őket komolyan. Most hogy tudatosult bennem, hogy ahhoz, hogy hiteles legyek, bizony kell egy jó honlap.
Nyitok egy boltot a Meskán. Ennek is ellenálltam, de végül beadom a derekam 🙂 Komolyabban odafigyelek az Etsy boltra, hogy valóban minden információt feltüntessek. Tervezem a free shipping-et. Ingyenesnek tervezem a szállítást. Átgondolom a csomagolást. Bár most is szép dobozban kaphatóak a termékeim, de valahogy nem vagyok elégedett ezzel a csomagolással. Új névjegykártyát tervezek, erre mindenképpen szükségem van, mivel a honlap címét fel kell tüntetnem. Elgondolkodtató számomra az Eredetiségi bizonyítvány. Egy Magyarországon neves kézműves alkalmazza, és nagyon tetszik az ötlet. Persze ezt is grafikailag meg kell tervezni, kinyomtatni… de úgy gondolom, növeli az ékszer színvonalát. A vevőről való gondoskodást sugallja, főleg ha a belső oldalt kézzel aláírja a kézműves.
Megkeresek néhány galériát. Gondolkodtam a Wamp-ra való jelentkezést, de szerintem, továbbra sem leszek túl produktív, hogy vásárra eljussak. Ezért maradnak a galériák.
Hol találkozhatunk veled?
Egyelőre a Facebook oldalamon:
Köszönjük az érzékletes beszámolót! Gratulálunk, és sok sikert kívánunk!
Folyton lebeszéled magad, de közben a szíved mélyén mégis arról álmodozol, hogy saját vállalkozásod lesz, és megélsz abból, amit igazán szeretsz?
Már elkezdted, de bajban vagy a márkaneveddel, és rájöttél, hogy nem tűnsz ki eléggé a termékeiddel a tömegből?
Nincs támpontod, hogyan árazd be a termékeidet?