Huszár Kriszta
Huszár Kriszta

Kriszta, ahányszor a Facebook oldaladon járok, és meglátom a babáidat, mindig elkap az az érzés, hogy a teremtményeid nem is babák, hanem hús-vér manók, akik egyenest a kerek erdő közepéből jöttek elő. Mesélj nekünk, hogyan indult el a kézműves karriered?
Már egészen kicsi, kb. 3 éves korom óta a varrás, textilek és textilbabák bűvöletében élek. Mindig is tudtam, hogy a varrás az az amivel foglalkozni szeretnék, nekem ez az egyetlen önkifejező eszközöm. Textilbabákat is úgy 7 éves korom óta varrok. Először magamnak készültek, mert nagyon kevés babám volt. Ez a szenvedély az évek múlásával sem hagyott alább , sok kísérletezés után most kezdi kiforrni magát a stílusom.

Éva, tündéri, névre szóló babajátékaidat épp a múltkor csodáltam meg a Facebook oldaladon. A legjobban a varázsbatyu tetszett, és maga az ötlet, hogy van mibe csomagolni a játékokat. Hogyan indult el a kézműves karriered?

Mindig is kreatívkodtam valamit, gyöngyöt fűztem, ruhákat díszítettem, egyszerűbb táskákat varrtam, magamnak és a nagyobbik lányomnak. Miután megszületett a kisebbik lányom két éve, akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni a varrással, már a babajátékok készítése felé fordulva.Először csak címkerongyikat és babakockákat varrtam, később ezt továbbgondoltam és így született meg a sok egyedi, vidám, szalagos játék. Nem vagyok varrónő, mindent egyedül tanultam meg, autodidakta módon, folyamatosan képzem magam, hogy minél több ötletemet megvalósítsam.