Hogyan vállalkozna művészként Magyarország #1 KKV marketing szakértője? – Interjú Wolf Gáborral

Wolf Gábor interjú
Wolf Gábor interjú
A fenti kép az idei Marketing Szuperkonferencián készült, de hogy oda elmentem, az valójában a véletlen műve. Mindössze néhány, az otthonom tetőterében évekig porosodó “dobozos” marketing termék tehet róla, melyeket a megfelelő pillanatban megtaláltam. (Vagy ők engem?) Az az egyszerű, könnyen érthető megközelítés, ahogyan Gábor ezekben a tananyagokban a marketingről beszél, nagy hatással volt rám. Olyannyira, hogy amikor a Több mint hobbi blogot elkezdtem írni azzal a céllal, hogy a férjemnek legyen pár új ügyfele, akinek honlapot tud készíteni, akkor nagyon hamar kiderült, hogy a kézművesek sokkal inkább ki vannak éhezve a marketingre, mint a honlapkészítésre. Szeretettel ajánlom hát nektek az alábbi interjút azzal az emberrel, aki nélkül a Több mint hobbi így, a mai formájában biztosan nem létezne.

1. Amikor Janata Krisztinát (Wolf Gábor felesége, marketing tanácsadó – a szerk.) arról kérdeztem, kettőtök közül ki áll közelebb a kézművesekhez, egyértelmű választ adott: Te származol művész családból, forduljak hozzád bizalommal. 🙂 Hány művész van valójában a családodban?

Az egész úgy kezdődött, hogy apai Nagypapám hazajött a munkatáborból, és a mérnöki állását feladva elment egy bárba zongoristának. Ott találkozott Nagymamámmal, aki kezdő énekesnő volt. Az ő házasságukból született Édesapám, Wolf Péter, zeneszerző. Ő minden nap több órát gyakorolt a zongorán, betöltötte a zene a házat. Édesanyám, Zsuzsa egy kórust vezet Szentendrén, és sokáig a gimi énektanára volt. Wolf Katit ismeritek 🙂 Anyai nagybátyám Kovács Lóránt fuvolaművész, ő évekig a tokiói zeneakadémián tanított. Ők főfoglalkozású művészek mind, de a többiekre is hatott ez, mindenki játszik valamilyen hangszeren a családban.

2. Milyen pluszt adott számodra ez a gyerekkorodat végigkísérő tapasztalat, amikor művészeknek, kézműveseknek adsz marketing tanácsot?

A művészet csak kifelé művészet – befelé ugyanúgy biznisz, mint egy ipari hőszigetelő nagyker. Ez azonnal feltűnt, amikor életemben először láttam Édesapám fellépő ruháját, ami csak messziről nézett ki jól, közelről borzalmas volt 🙂 De messziről tényleg jól mutatott! Hallottam a sztorikat is, a zenei menedzserekről, a színfalak mögötti beszélgetésekből, a haknikról és a gázsikról. Nekem természetes az a kettősség, hogy van benned egy emelkedett, művészi zsenialitás – másrészt viszont gyakorlatias vagy, és tudod, hogy ezt el kell adni, különben eltűnsz a meg nem értett zsenik közt. Szerintem Te is azért tudsz jól dolgozni kézművesekkel, mert megérted a művészi és az üzleti világ kettősségét.

3. Gyakran utalsz a Táblácskával közös sikereidre. Mennyire volt ez kézenfekvő, amikor Vámos Robi téged megkeresett, hogy leülj vele konzultálni? Nem volt benned egy csöpp kétely, hogy “na, művészekkel soha…”?

Robit, amikor először megkeresett, visszautasítottam. Ezt már ő is mesélte, ezért nem titok. Először együttműködést keresett, és azt mondtam neki: majd ha már ismert lesz és én akarok vele együttműködni, én dörömbölök az ajtaján, hogy engedjen be, akkor beszéljünk. Végül elvállaltam vele egy konzultációt, azon született meg a Táblácska márkanév is. Robit nagyon nagyra értékelem, mert ügyesen foglalkozik a művészet üzleti részével.

4. Te mit keresel egy kézműves vállalkozóban, ha szeretne veled együtt dolgozni?

Nálam van valami, ami nagyon jól ki van találva 🙂 Aki hozzám eljut, az már érdeklődik a marketing iránt. Van egy mondásom: a tanácsadás nem arról szól, hogy meggyőzzük a töketlenkedőket, megtérítjük a marketing ellenzőket. A tanácsadás arról szól, hogy aki már érdeklődik a marketing iránt, aki már üzletileg kezd sikeres lenni, annak segítünk gyorsabban elérni a céljait, könnyebben elérni a céljait. Ezt a hozzáállást keresem, ha ez megvan egy vállalkozóban, akkor ketten együtt többet tudunk elérni.

5. Vámos Robi interjúiból lehet tudni, hogy kimondottan ellenállt kezdetben annak, hogy más rajzolókat vegyen fel maga mellé, végül beadta a derekát. Miért volt ez szerinted egy fontos mérföldkő?

Minden vállalkozó életében mérföldkő az első alkalmazott felvétele. Sokan azt hiszik, hogy ez csak a költség miatt van. Nagy lépés egy másik ember bérét kitermelni. De ez nem igaz, a legnagyobb lépés pszichológiai: meglépni azt, hogy akit felveszel, sosem fogja úgy csinálni a dolgokat mint Te. És ezt el kell fogadni. És ezt nehéz elfogadni, ezért ragad meg olyan sok vállalkozó az “egyéni vállalkozó” szinten.

6. Nemrég meglátogattam Robiékat, és láttam az első “táblácskát”. Közte és a mai Táblácska között óriási a különbség. Mi volt az első dolgotok, amikor nekiálltatok az új termék kialakításának?

Ezt nem tudom, a termék stratégiában nem kérte ki Robi a tanácsomat, illetve annyira minimálisan, hogy erre nem tudok válaszolni.

7. Mi robbantotta be az elején a Táblácskát? Mitől lett olyan rövid idő alatt annyira ismert? Volt esetleg egy legendás termékbevezető kampány, ami országos publicitást kapott?

Megvan a “Jóból kiváló” c. könyv? Az ír arról, hogy a legtöbb hirtelen siker hosszú előkészítő munka eredménye. Vámos Robi nagyon sok mindent csinált jól. Piackutatott. Termékfejlesztett. Felépített egy marketing gépezetet. Kísérletezett a különböző hirdetésekkel. Amikor valami jól ment, több pénzt tett rá. Közben fejlesztette a szervezetet is. Nincs egy titka a sikernek, max az, hogy sok titka van, és a legfontosabbakon mind kell dolgozni. Ha hirtelen sikeres akarsz lenni 🙂

8. Te igyekszel minden lehetőséget kihasználni, ha kézműves kérdez tőled, hogy elmondd, ha a kézművességből üzletet akar az ember, csak két módon működhet: vagy nagy mennyiséget kell csinálni, vagy keveset, de nagy profittal. Az alkotók azonban – ahogy a kézműves termékek iránti kereslet egyre nő – egyre erőteljesebben igyekeznek megtalálni a kettő véglet közti középutat. Ismersz olyat, akinek ez sikerült, megél belőle, akár luxus terméket készít, de magát az alkotást nem adta ki a kezéből?

Havasi? Látod, ő a típuspéldája a művésznek, akinek jó az üzleti érzéke. Jó a marketing érzéke. Nagyban gondolkodik, és a piac imádja a nagyban gondolkodókat. Ezért van, hogy nem csak zeneszeretőket inspirál, hanem a fél üzleti élet ott csápol a koncertjén.

9. Erősítsd vagy cáfold meg a következő állítást. “A vállalkozás elsősorban vezetői látás, a technikai része másodlagos. Ezért egy kézművesnek elég a vállalkozói gondolkodásmódját fejlesztenie, és a marketinget értenie, de a kivitelezést alvállalkozókra bízhatja.” Például mennyire kell egy kézművesnek belefolynia a napi Facebook posztokba, vagy a megrendelő űrlap elkészítésébe? Mit veszít azzal, ha más csinálja helyette?

Nagyon jó felvetés. Tudod, mi szerintem az igazi művészet? Nem az, amire a legtöbb művész gondol. Az igazi művészet balanszírozni azt a sok feladatot, amit egy kézműves vállalkozás az emberre ró. Amiért nehéz a kézműveseknek, hogy az alkotás sokkal többet vesz ki belőlük mint más vállalkozókból, és ezért kevesebb idejük marad a biznisz többi részére.

10. Én azt gondolom, aki ma kézműves termékekkel tudja körülvenni magát, az gazdag: a kézzel készült termékek valóban luxus cikkek, ahogyan te mondod. Azonban itthon azok, akik luxustermékeket vásárolnak, általában nem a magyar termékekben keresik ezt az élményt. Ők neves külföldi márkák vásárlásával fejezik ki, hogy másképp élnek, mint a nagy átlag. Hogyan tud ebbe a körbe betörni egy magyar kézműves, vagy tervező? El tudja-e érni azt, hogy sikk legyen az ő márkáját vásárolni?

Erről van egy jó sztorim. Én úgy nőttem fel, hogy minden, ami amerikai, az hű de klassz. 99-ben egy munka miatt kiköltöztem Chicago-ba. Mit hallok ott? Minden, ami európai, az hű de klassz! Az emberek automatikusan felértékelnek mindent, ami máshonnan származik mint ők. Miért nem használja ezt ki több kézműves?

11. Szerinted van remény arra, hogy kialakítható itthon egy “harmadik” kategória, a luxus alatt, de az átlag felett, mint ahogy ruhák esetében (prêt-à-porter) látjuk az erre való törekvést?

Jó kérdés, szerintem kellene hinni benne, hogy kialakítható. Számomra a művészet egyik legértékesebb ága az ipari design. Egy szép kenyérpirító. Egy könnyen záródó doboz. Ezek tömegtermékek. A művészet is akkor teljesedik ki, amikor a tömegek számára elérhetőt alkot. Ezért kellene erre törekedni. Ezért sikeres a Táblácska is: valami egyedit, művészit kapsz, de elérhető áron.

12. Külföldi zenekarok (talán itthoniak is, de ebben nem vagyok jártas) között elterjedt módszer a megélhetési szint elérésére az “1000 rajongó” modellje. Az elgondolásnak az a lényege, hogy egy véges számú, és ezért elérhető e-mail címből/követőből egy zenekar már fenn tudja magát tartani. A modell követői felhívják arra a figyelmet, hogy egészen más az, ha “sztár” akar lenni valaki, és megint más, ha az adott közönséget folyamatosan a megszokott színvonalon akarja kiszolgálni. Előbbi modellhez szükség van nagyszínpadra, fénytechnikára, meg egy-két világslágerre, ami tényleg üt. Utóbbi esetben sok egyforma színvonalon mozgó dal írása a cél, amit az adott közönség szeret és elvár a zenekartól, és ezért mindig megveszi, ha van új. De utóbbi esetben nem lesz soha világhír… Ilyen zenekar sok van, pl. a legutóbbi kedvencem az amerikai Pomplamoose. Szerinted megfelelően ragadja meg a zeneipar lényegét ez a két modell? Mit gondolsz, az “1000 rajongó” modelljét tudja-e egy kézműves itthon használni arra, hogy világslágerektől mentesen, szépen, csendben és boldogan megéljen? 🙂

Ez egy remek modell. Az én iparágamban is van ilyen, ott az a mantra, hogy 1 millió dolláros bevételhez kell 1000 vevő. Az a helyzet, hogy ez annyira függ az üzleti modelltől, a termék piramistól, hogy lehetetlen általánosságban ráhúzni a művészetre. Van, akinek elég 100 vevő és élete végéig jól elvan. Annak, aki el tudja adni magát drágán. Aki tud nagyban gondolkodni. És lesz, aki 10 000 vevő mellett is éhezni fog, mert krónikusan alulértékeli, alulárazza magát.

13. A “Kézműves vállalkozások sikerének első számú titka” c. posztodban alkotói körökben nagy felháborodást keltettél azzal, hogy kimondtad, hogy “a munkaidőd 20%-a telhet alkotással, a többi 80%-ban az üzletet támogató tevékenységeket KELL végezned.” A Több mint hobbi “kézműves vetésforgó” módszere a következő: nálunk a kézművesek negyedévente csinálnak egy kampányt, amiből az 1. hónapban csak piacot kutatnak, a 2. hónapban csak alkotnak és a 3. hónapban csak eladnak. A módszer lényege, hogy semmi mással nem foglalkoznak az adott hónapban, tehát nem kell posztolgatniuk a Facebookon, ha épp alkotnak, és nem szabad alkotniuk, ha épp el kell adniuk a készletet. Így negyedévente megújul a készletük, az üzenetük, és könnyebben ráéreznek arra, mi megy nekik jobban. Szerinted ahhoz, hogy egy kampányban 100 db. 5000 Ft-os terméket el tudjon adni valaki, mekkora rajongótáborra van ma szükség Magyarországon?

A direkt marketingben az atyaúristen a lista minősége. Tavasszal a Marketing Szuperkonferencián kiállt Kreisz Eszter, és elmesélte, hogy célozta meg a 100 leggazdagabb magyart. Ha van egy ilyen listád, akár el is kezdheted tervezni a nyugdíjadat. De ha van 1000 olyan lájkolód, akinek tetszik a cuccod, de soha egy fillért nem adna, az mennyit ér? Tudod, mire mondanám ki, hogy lehet vele kalkulálni? Ha van 300 visszajáró vevőd, akik évente legalább egyszer-kétszer vásárolnak Nálad. Akkor már lehet kalkulálni, hogy egy nekik kiküldött ajánlat milyen sikert hoz.

14. A kampányokból megszerzett összegek a kézművesek többségénél egyből a családok zsebébe vándorolnak, ami nem jó, ugyanakkor elkerülni sem tudja az, aki tőke és munkahely nélkül kezd el vállalkozni. Szerinted hol a fejlődés kulcsa az ilyen esetekben? Hogyan lehet előrelépni, ha az ember nem tud pénzt visszaforgatni a vállalkozásába?

Ez egy ismert probléma, és emiatt marad a vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, amire egy korábbi kérdésnél az első asszisztens felvétele példát hoztam fel. Ez nem egy pénzügyi probléma a legtöbb esetben, hanem egy mentális, vagy lelki döntés. El tudok-e engedni feladatokat? El tudom-e fogadni, hogy azt valaki más sosem úgy fogja megcsinálni mint én? Tudok-e foglalkozni 2-3 hónapot azzal, hogy egy új ember először nem levesz a vállamról munkát, hanem csak több lesz vele a feladat – mielőtt képessé válik arra, hogy tehermentesítsen? Ha ezt meg tudom csinálni, akkor tudom fejleszteni a cégemet. Nem csak fenntartani, fejleszteni.
15. Azt mondják, aki egyszer felépített egy nagy céget, az akárhányszor fel tud, akkor is, ha elveszíti minden pénzét. Ha újra elölről kellene kezdened, a semmiből, nehezítve azzal, hogy művész vagy, hol kezdenéd az építkezést, milyen modellt követnél?
Van erre egy sztorim, ami hatalmas bátorságot adott anno. Egy Dan Kennedy konferencián egyszer kiállt egy festő. Jóindulattal is csak közepesen tehetséges (ha Szentendrén nősz fel, az ilyet első látásra leveszed.) Még is jól ment neki. Tudod, miért? Mert cégeknek adta el magát, azzal, hogy a cég életében történt nagy eseményeket festi meg. Nyitottál egy gyárat? Legyen róla festmény! Kaptál egy rangos kitüntetést? Festmény! Egy alkalmazottad nyugdíjba ment 30 év után? Festmény! Ez a pasi megszerzett 100 ilyen ügyfelet, és azok bőven elég megrendelést adtak neki, újra meg újra. Látod, a varázslat nem a művészetben van. Hanem a piacismeretben. Kik ők, hogy élnek, és mi kell nekik?

Köszönöm a válaszokat, ez az interjú nagyon hasznos minden kézművesnek és művésznek!

Wolf Gáborról és vállalkozásáról az alábbi oldalakon olvashatsz még:

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Ha tetszett a cikkünk, kérlek oszd meg másokkal is!

Kövesd Facebook oldalunkat, hogy ne maradj le a cikksorozat következő részéről!

Mentés

Mentés